Mi az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK)?
Az augmentatív és alternatív kommunikáció, (a későbbiekben AAK) a gyógypedagógia és a rehabilitáció területének része. Az AAK célja a beszédképtelenség kompenzálása, az ezen komplex problémával járó intellektuális, szociális és érzelmi nehézségek enyhítése. A meglévő kommunikációs formák és csatornák kiegészítése, megtámogatása az AAK feladata. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk a lehetséges AAK-s utakat: bazális kommunikáció, tárgykommunikáció, képkommunikáció, gesztusnyelv, jelnyelv …stb.
A kivizsgálás indikációi
A sérülés, amely a beszédképtelenséget okozza, lehet központi vagy perifériás eredetű, valamint szerzett vagy veleszületett. A károsodás helyétől és mértékétől függ a kommunikáció zavara. Amennyiben a beszédfejlődés késik vagy megreked érdemes szakemberhez fordulni. Fontos, hogy a funkcionális beszédről soha nem mondunk le, azonban a kommunikáció fejlesztésének kései megkezdése csak tovább nehezíti a későbbi fejlesztés hatékonyságát. Az AAK nem gátolja a beszéd kialakulását.
Az kommunikációs zavar diagnosztizálásának menete
A beszédzavarra vonatkozó pedagógiai megállapításokat a területileg illetékes Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság teszi. Azok a beszédképtelen halmozottan sérült személyek részesülhetnek államilag finanszírozott AAK fejlesztésben, akik fejlesztési javaslatai között a kommunikációfejlesztés is szerepel. A beszédzavarra utaló jelek esetén a szülőknek érdemes logopédus tanácsát kikérni. A kommunikációt vizsgáló komplex vizsgálati protokollt halmozottan sérült beszéd és mozgásképtelen egyének számára a Bliss Alapítvány munkatársai dolgozták ki. Országos szinten végeznek vizsgálatot az alapítvány székhelyén nem beszélő, halmozottan sérült személyek körében.
AAK fejlesztés
Az AAK fejlesztést AAK végzettséggel rendelkező gyógypedagógus vagy konduktor végzi. A fejlesztés minden esetben a szülő és a sérült személlyel foglalkozó többi szakember szoros bevonásával kell, hogy történjen, hiszen a cél, hogy a kommunikáció akadálymentesítésére szolgáló AAK eszközöket az érintett az élete minden területén alkalmazhassa. A fejlesztés természetesen történthet a halmozottan sérült gyermek vagy fiatal ellátását végző intézményben és külső, magánintézmény is. Gyakori, hogy a fejlesztést nem AAK oktatók végzik (ennek elsődleges oka a szakemberhiány), emiatt javasolt a gyermekkel, fiatallal foglalkozó szakemberek részére konzultációs lehetőség kérése végzett AAK oktatóval.
Beszédképtelen egyének számára nem ajánlott eljárások
A beszédképtelen egyének terápiájának esetében arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy a sérült olykor kezdetleges kommunikációs jelzéseinek meg nem értése nem célravezető. Az érintett idővel a folyamatos akadályokkal szembesülve teljesen elveszítheti a kommunikáció iránti motivációját.
Kiegészítő terápiák
Kiegészítő terápiákról nehezen beszélhetünk az AAK esetében. Az AAK-nak szorosan össze kell fonódnia a többi fejlesztési területtel a gyermek igényei szerint. Ha például mozgássérülés is fenn áll, akkor a legoptimálisabb esetben a mozgásfejlesztés és a kommunikáció fejlesztése párhuzamosan folyik és kiegészítik egymást. A bazális kommunikációfejlesztést jól kiegészítik azok a szenzoros terápiák, amelyek a bazális stimuláción alapulnak (pl. Snoozelen).
Kisné Czirják Zsuzsa
konduktor, Pfaffenrot terapeuta, AAK-oktató, Alapozó terápiás fejlesztő
Felhasznált irodalom
Kálmán és dr. Juhász: Aki, Amit Kérdez…, Budapest, Bliss Alapítvány 2017.
Kálmán Zsófia: Bánatkő – Sérült gyermek a családban, Bliss Alapítvány 2004.
blissalapitvany.hu