A megkésett beszédfejlődés
A szakirodalom napjainkban is sokat vitatkozik az elnevezésről, (pl: gyermekkori afázia, hallónémaság).
Az általánosan elfogadott definíció: a megkésett beszédfejlődés klinikai képébe az a gyermek tartozik, aki hároméves kora után kezd el beszélni. (Kovács Emőke: Logopédiai jegyzet, 34-35. oldal)
A megkésett beszédfejlődésű gyermekek beszédprodukciója erősen korlátozott, szókincsük csak néhány lexémát tartalmaz. (Dr.Gósy Mária: GMP diagnosztika 50. oldal). Beszédfejlődésük nem egyenletes, hanem lassú, vagy stagnáló ütemben zajlik, a beszéd beindulása után sok hangzóhibával, agrammatizmusokkal, vagy diszgrammatizmusokkal beszélnek. Gyakran kíséri ezeket a gyerekeket beszédgátlás, ami súlyosabb esetben elektív mutizmushoz, mutizmushoz, egyéb beszédbeli aritmiához vezethet.
A Logopédiai jegyzet alapján (35. oldal) a megkésett beszédfejlődés néhány gyakoribb fajtája (a felsorolás nem teljes):
- egyszerű megkésett beszédfejlődés
- csökkent beszédkészség a beszédszervek rendellenessége miatt
- csökkent beszédkészség az elhanyagoló beszédkörnyezet miatt
- csökkent beszédkészség hallászavar következtében
- csökkent beszédkészség értelmi fogyatékosság következtében
- csökkent beszédkészség a beszédközpont sérülése következtében
A tipikus beszédfejlődés alakulása a belső adottságoktól és a külső körülményektől függ. Napjainkban a tipikus beszédfejlődés határai a következők: lányoknál 2 év, fiúknál 2,5 év.
Erre az életkorra legalább 40-50 aktívan használt lexémával (önálló szavak) kell rendelkezni, amiket a gyermek adekvátan használ. Természetesen a hanghibák, szócsonkítások, nyelvtani hibák nem kapnak akkora hangsúlyt, hiszen 4,5-5 éves korig a fiziológiás pöszeség szakasza van jelen a beszéd-és nyelvfejlődésben. A megkésett beszédfejlődés biztos diagnózisához szükséges neurológiai, fülészeti, valamint szakértői bizottsági vizsgálat.
A következő feltételek szükségesek a megfelelő beszédfejlődéshez:
- ép idegrendszer (kizárható legyen az értelmi fogyatékosság, vagy egyéb szindróma, sérülés)
- ép hallás
- ép beszédszervek (organikusan és funkcionálisan)
- megfelelő észlelés és megértés, egyéb jól működő részképességek
- (életkornak megfelelő szociális érettség a verbális kapcsolatteremtéshez)
- megfelelő beszédkörnyezet
A megkésett beszédfejlődés biztos diagnózisához szükséges neurológiai, fülészeti (audiológiai), valamint szakértői bizottsági vizsgálat. Ha gyermekünk beszédfejlődésével kapcsolatban nem vagyunk nyugodtak, legkorábban a gyermek háziorvos, valamint a védőnő az alkalmas személy a konzultációra. Fiatalabb korú gyermekkel (3 éves kor alatt) általában a korai fejlesztő központok szakembereihez küldik a szülőket. Ezekben a központokban több szakember bevonásával (logopédus, gyógypedagógus, illetve, ha indokolt, mozgásterapeuta) zajlik a terápia.
Általában a pedagógiai szakszolgálatokban érhető el kerületi szinten a különféle logopédiai fejlesztés. Ideális esetben indítanak megkésett beszédfejlesztést, ami egyéni, vagy csoportos jelleggel, logopédus vagy logopédusok vezetésével történik. Főként hároméves korú gyermekeket várnak, ahová a szülő (vagy óvodapedagógus, óvodai logopédus tanácsára) személyesen is fordulhat. Az időben történt felismerés, és diagnózis, valamint a megkezdett terápia az esetek többségében sikeres szokott lenni, és beindul a beszédfejlődés.
Ha szülő már kicsiny gyermekénél is gyanakszik arra, hogy gyermeke beszéde nem, vagy nem a megfelelő ütemben fejlődik, érdemes kihasználni a különféle baba-mama játékos, több korcsoportra felosztott beszédindító foglalkozásokat. Ezek azoknál a gyerekeknél különösen hasznosak, akik még nem járnak közösségbe.
Néhány tipikus tünet, jel, ami segít a megkésett beszédfejlődés felismerésében:
- csökkent beszédkészség
- beszédfejlődés megrekedése (a csecsemő nem gagyog, gügyög, vagy nem örömteli, változatos a gagyogás, gügyögés)
- a gyermek nem utánozza a környezete beszéd és egyébhangjait (kevés a szájra orientáltság)
- motoros gyengeség tapasztalható
- a beszéd produkció szegényes szókincsű, alakilag és tartalmilag is nehezen érthető, értelmezhető mások számára
- sok az agrammatizmus
A statisztikai számítások szerint ezeknél a gyerekeknél gyakoribb a későbbi hadarás, dadogás, balkezesség, amuzikalitás (csökkent zenei készség). A matematikai készség viszont határozottan emelkedett szintű.
A beszéd késése mögött állhat izomzati eltérés is (renyhe nyelvizomzat, laza, illetve feszesebb arcizomzat, gótikus szájpad stb.). A megfelelő manuális technika alkalmazásával (Pfaffenrot- féle technika- lásd az adott cikknél-, DSGM) hatékonyan befolyásolhatjuk az izomzat eltérő működését és a beszédfejlődés alakulását.
A beszédfogyatékosság:
A beszédfogyatékos gyermekek köre nagyon összetett a tünetek előfordulása és súlyossága miatt.
Definíciója: beszédfogyatékos az a gyermek, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti és tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, valamint a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a hangok helyes ejtésének problémáiban, a beszédészlelés beszédmegértés zavaraiban, a beszédritmus sérüléseiben, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kieséshez. A beszédfogyatékosság diagnózisa esetében súlyos a szóbeli kifejezőképesség akadályozottsága. (digitális forrás:-5.2.5. Beszédfogyatékosság)
A beszédfogyatékosság diagnózisának felállítása a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ hatáskörébe tartozik. (forrás: 5-2-5. Beszédfogyatékosság).
Ha a bizottság beszédfogyatékosságot állapít meg, a gyermek egy kódszámmal együtt SNI kategóriába sorolódik. Ilyenkor a gyermek jogosult lesz intenzív fejlesztésre (megfelelő számú logopédiai, illetve gyógypedagógiai- és mozgás fejlesztésben részesül). Bizonyos időközönként kontroll vizsgálaton kell megjelenni. Az esetek többségében az bizottság kijelöli a gyermek lakóhelyéhez legközelebbi, a számára legmegfelelőbb intézményt, ahol számára a szakemberek biztosítani tudják a terápiákat. Ha további terápiákat igényel a gyermek, esetleg nem sikerül teljesíteni a fejlesztést az ellátó intézményen belül megfelelő számban, a magánintézmények biztosíthatják a gyermek fejlesztését.
Ha a kontroll során megállapítják a szakértői bizottságban, hogy a gyermek beszédfogyatékossága rendeződött, megszűnik az SNI, és leveszik a kódot is.
Néhány kód magyarázata:
– Olvasás-, írászavarok BNO: F.81.0; F.81.1
(felszíni, fonológiai, kevert diszlexia)
– Aritmetikai készségek zavara BNO: F.81.2
(grafikus, olvasási, emlékezeti, gondolkodási diszkalkulia)
– Az iskolai készségek kevert zavara BNO: F.81.3
(aritmetikai, olvasási, íráskészségzavar együttes előfordulása)
– Nem meghatározott zavar BNO: F.81.9
(tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége)
– Kevert specifikus fejlődési zavarok BNO: F.83
(a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara)
– Beszédészlelési és beszédmegértési folyamat elmaradása BNO: F.80.9
– Motoros diszfázia BNO: F.80.1
( digitális forrás: Beszédfogyatékosság kódjai)
Hanák-Üveges Anikó
logopédus, gyógypedagógus, konduktor, Pfaffenrot terapeuta