Szenzoros zavar (SPD)
Mielőtt a szenzoros terápiák bemutatásra kerülnek, fontos pontosítani, hogy konkrétan milyen esetekben használjuk, alkalmazzuk ezeket. A szenzoros terápiákat a szenzoros zavarok (SPD) kezelésére, a tünetek enyhítésére, megszüntetésére fejlesztették ki.
Szenzoros zavarról akkor beszélünk, amikor bizonyos ingerek feldolgozása az agynak, annak teljesítménygyengülése miatt rosszabb, atipikus. Ilyenkor az történik, hogy az agy nem képes a bejövő ingereket helyesen feldolgozni. Fontos kiemelni, hogy a szenzoros zavarral rendelkező gyermekeknél valószínűleg nincsen az agy szerkezetében tényleges sérülés, a szenzoros zavar nem jelent értelmi gyengeséget. Tapasztalatok alapján a legtöbb SNI-s gyermeknél előfordul szenzoros zavar, mely kísérő tünetként lehet jelen a már meglévő diagnosztizált probléma mellett. Autizmus spektrumzavarral rendelkező gyermekeknél, tanulásban,-és értelmileg akadályozott gyermekeknél, beszédfejlődési problémákkal rendelkező gyermekeknél, mozgásszervi sérülésekkel rendelkező gyermekeknél… stb.)
Szenzoros zavar okai
A szenzoros zavarok okai lehetnek ismeretlenek, feltételezhetjük az okok között a minimális agyi funkciózavart, ingerszegénységet, traumatikus terhesség, vagy szülés (császármetszés… stb.), rövid ideig fennálló oxigénhiányos állapotot is.
Néhány jellemző tünet, melyek szenzoros zavarra utalhat
- figyelem- koncentrációs problémák: figyelmük hamar terelődik, nem képesek hosszú távon egy dologra koncentrálni
- mozgáskoordinációs problémák, izomtónus eloszlási problémák: hamar elfáradnak, laza izomtónus jellemzi ezeket a gyermekeket
- megkésett beszédfejlődés, artikulációs zavarok: beszédük jelentősen elmarad az életkori átlaghoz képest, verbális kommunikáció gyengesége miatt frusztrálódás jellemezheti őket
- magatartás- és viselkedésproblémák: agresszív, vagy önbizalom hiányos gyermekek
- iskolai problémák, nehézségek: a térbeli és síkban való tájékozódás gyengesége, előfordulhat a tanulási zavarok kialakulása esetükben
A szenzoros zavar vizsgálatának menete
Az erre jogosult szakemberek egy nagy- és finommozgásokon alapuló, idegrendszeri érettséget vizsgáló, előre strukturált, tesztet vesznek fel a gyermekkel, mely kiértékelése után javaslatot tesz a gyermek számára legmegfelelőbb szenzoros terápiára.
Fontos kiemelni, hogy a szenzoros zavart nem diagnosztizálják, általában társuló, kiegészülő problémaként, fejlesztendő területként szokták kezelni, megnevezni a szakértői bizottságok. Orvosok, kórházak állapíthatják meg, hogy a gyermeknek szenzoros zavara van. Külön BNO (betegségek nemzetközi osztályozása) kóddal nem rendelkezik. Tehát a szenzoros terápiákat kiegészítésként alkalmazzuk a gyermekek komplex terápiás menetén belül. Azon gyermekek esetében, akik másfajta diagnózissal nem rendelkeznek, azok esetében a szenzoros terápia a fő terápia. Ezen terápiák esetében, a hatékonyságuk fokozásának érdekében, kiegészítésként az Evésterápia (Etetés- és evészavarok komplex terápiája) és a manuál terápia (Pfaffenrot- féle Szinergetikus Reflexterápia) is helyet kaphat.
Szenzoros terápiák
Mindegyik szenzoros terápia lényege a nagymozgásokon alapuló idegrendszeri érés elősegítése. Az alábbiakban képet kapunk arról, hogy melyik terápia pontosan hogyan végzi a szenzoros zavarokkal rendelkező gyermekek fejlesztését, valamint kiknek ajánlott.
- Szenzoros Integrációs Terápia (Ayres terápia)
1972-ben egy amerikai kutató- és neuropszichológus, Jean Ayres, a tanulási- és magatartászavarokkal küzdő gyermekek számára kidolgozta a szenzoros integrációs terápiát (SzIT). Az feltételezte, hogy az érzékletek összerendezésének a zavara, a szenzoros integráció zavara, áll az ilyen problémák hátterében, ez pedig az idegrendszeri éretlenség következménye. A terápia alapelve, hogy az érzékletek leghatékonyabb integrációjához a mozgáson keresztül vezet az út. Olyan mozgáson keresztül, melyben a gyermek örömmel, játékosan, kreatívan kísérletezve tapasztalhatja meg a körülötte lévő világot, és az ebben elfoglalt önmagát. A mozgás során szerzett tapasztalatok hatására kialakulnak az adaptív válaszok. Ez a fajta mozgásterápia a szenzoros integrációs folyamatok és a vesztibuláris rendszer közötti kapcsolatra épít. Egyéni és kiscsoportos formában (4-5 fő) is alkalmazható. A SzIT terápia vizsgálati tesztje a Dél- kaiforniai Szenzoros Integrációs teszt, mely segítségével megtudhatjuk, hogy a gyermek egyensúlya (vesztibuláris rendszere), mozgáskoordinációja, saját testen,- térben,- síkban való tájékozódása, valamint szociális kontaktusa (proprioceptív és taktilis rendszere) milyen érettségi szinten van.
- Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia
A terápia során a gyermek a játék és a mozgás öröme segítségével motoros, fizikai, pszichés élményekhez jut, mely elősegíti az idegrendszerének az érését, saját magáról alkotott képének pozitív irányba történő fejlődését. A különböző terápiás eszközök segítségével a gyermek olyan ingerekhez jut, melyek segítségével képessé válik az őt érő ingerek pontosabb, gyorsabb feldolgozására, így a megfelelő válaszreakció kidolgozására. A terápia során a szakember az órákat a gyermek igényeihez, kíváncsiságához igazítja. Egyéni és kiscsoportos formában történik a fejlesztés, 2-8 éves gyermekek számára. A terápia segíti azokat a gyermekeket, akik figyelem,- és tanulási problémákkal küzdenek, egyensúly- és mozgáskoordinációs zavarral rendelkeznek, logopédiai eltérésekkel küzdenek. Kiegészítő terápiakén segíthet autizmus, étkezési problémák, ADHD esetében, szorongás, viselkedési problémák és halmozott sérülés esetében. A DSzIT terápia vizsgálati tesztje, hasonló módon a SzIT terápiáéhoz, a Dél- kaliforniai Szenzoros Integrációs Teszt. A terápiás eljárás kidolgozása Varga Izabella és Szavtkó Anna nevéhez fűződik, a terápia alapjait pedig Ayres- féle Szit terápia képzik.
- Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT)
Dr. PhD. Lakatos Katalin által kidolgozott terápiás módszer. Egyéni és csoportos formában alkalmazható, az idegrendszer érését elősegítő nagy- és finommozgást fejlesztő terápia. Terapeuta által, előre megírt, kötött feladatsorokból áll, melynek egyik fontos szempontja, hogy az adott feladat által meghatározott mozgássort beszéddel kísérjük. Csecsemőkortól már alkalmazható a terápia, mely egy otthoni feladatsor kiadásával, elvégzésével történik, melyet a kiadó szakember meghatározott időközönként, a szülővel előre egyeztetett időpontban kontrollál. 5 éves kortól ajánlott a csoportos fejlesztés, minimum heti 2×45 percben. A terápia során fejlesztjük a mozgáskoordinációt, a ritmusérzéket, az érzékelést, észlelést, figyelem- koncentrációt, saját testen,- térben,- síkban való tájékozódást, leépítjük a még nem integrálódott csecsemőkori reflexeket. Elősegíti a dominancia, a lateralitás érését, valamint a kommunikáció, a verbális alapokon nyugvó beszéd fejlődését. A TSMT módszerének diagnosztikus eszköze az ÁMV ( Állapot- és Mozgásvizsgálat), valamint a LongiKid (Longitudinális Komplex Vizsgálat).
- Delacato- féle Alapozó Terápia
A módszert Carl Henry Delacato neurológus fejlesztett ki, Magyarországon Kulcsár Mihályné nevéhez fűződik az elemi mozgásokon alapuló terápiát. A módszer azt vallja, hogy az idegrendszer és a mozgás fejlődése között szoros összefüggés van. Az idegrendszer bizonyos területei irányítják bizonyos életszakaszokban a mozgás és az észlelés fejlődését. Ha a mozgásfejlődés során bizonyos szakaszok kimaradnak, vagy az adott mozgásforma nem rögzül rendesen az idegrendszerben, akkor az ehhez kapcsolódó agyi központok nem fognak megfelelően kifejlődni, egymáshoz integrálódni, differenciálódni. Delacato azt vallja, hogy a mozgás mindennek az alapja, és ha ezen fejlődés során eltérés következik be, akkor az agyi rendszerek nem fognak integrált módon működni, mely a későbbiek során tanulási,- magatartás- beli,- és viselkedészavarokat okozhatnak. A módszer lényege, hogy azok a gyermekek, akik az érésben lemaradtak, a mozgás segítségével újraélhetik a korábbi szakaszokat, így lemaradásukat behozhatják. A diagnosztika során egy előre meghatározott feladatsor, teszt segítségével az elemi mozgásokat is vizsgálja, így állítja fel a terápiás javaslatot az éretlenségek és hiányok függvényében.
- Alapozó terápia
Dr. Marton Dévényi Éva nevéhez fűződik a terápia kifejlesztése, mely Delacato módszerére alapoz. Ez a motoszenzoros terápia az idegrendszeri érést segíti elő. Az Alapozó Terápiás Vizsgálat során feltárják, hogy a gyermek melyik mozgási területen, esetleg területeken mutat elmaradást. A terápia során pedig egészen odáig vezeti vissza a terapeuta a fejlesztés kezdetét, ahol a gyermeknek elmaradása, problémája volt, és innen kezdi el a fejlesztést. Tanulási,- magatartási,- beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek számára kifejlesztett terápia, melyet már óvodás korban (5 éves kortól) alkalmaznak, preventív jelleggel is.
- INPP (Institute for Neuro Physiological Psychology)
Az INPP esetében egy mozgás- és képességfejlesztő módszerről beszélünk, melynek kifejlesztése egy belső- angliai városban történt Dr Peter Blythe, pszichológus vezetésével. A módszernek egy saját diagnosztikai eszköze (egyéni Idegrendszeri Fejlettségi Szintmérő) van, mellyel azokat a fizikai tényezőket próbálja azonosítani, feltárni, melyek a viselkedési,- tanulási,- és mozgáskoordinációs problémák hátterében állhatnak. Idegrendszeri érettséget, készségeket, reflexeket vizsgálnak a teszt segítségével, mely egy rendkívül komplex, több órás eljárás. Érdekessége, hogy a módszer nem csak a gyermekek körében, 7 éves kortól, hanem felnőttek esetében is alkalmazható. A teszt kiértékelése után a vizsgált személy otthoni feladatsort, vagy csoportos formában történő fejlesztési javaslatot kaphat.
Pásztor Zsófia
gyógypedagógus, Pfaffenrot terapeuta, tsmt terapeuta, szenzoros integrációs szakember
Források:
http://fejlesztohaz.hu/cikkarchivum Utolsó letöltés dátuma: 2017. december 9.
https://www.csaladinet.hu/tudastar/korai_fejlesztes_gyogytorna/delacato-modszer/ Utolsó letöltés dátuma: 2017. december 9.
http://tammyokostorna.hu/alapozo-terapia/ Utolsó letöltés dátuma: 2017. december 9.
http://alapozoterapiak.com/ Utolsó letöltés dátuma: 2017. december 9.
http://oriasleszel.hu/ Utolsó letöltés dátuma: 2017. december 9.